Zöldmezős beruházás

A zöldmezős beruházásoknak olyan ipartelepítést nevezünk, amelyeket korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területeken létesítenek, és teljes egészében, építészeti vagy üzemi előzmények nélkül újonnan létesítenek. A zöldmezős beruházások keretein belül építtetett létesítmények teljesen új beruházások, új infrastruktúra és új épületek létrehozásával valósul meg. A zöldmezős beruházásokat leginkább városok valósítják meg, valamint alkalmazzák ezt a megoldást, veszteséges vagy kihasználatlan mezőgazdasági területeik eredményesebb hasznosítására, új munkahelyek teremtésének, ás új adóbevétel források kialakításának céljával.

zöldmezős beruházás

Zöldmezős beruházás területének kivonása a mezőgazdaságból

A földtörvényben foglaltak szerint egy zöldmezős beruházás az adott terület végleges kivonását jelenti a földművelés alól. A földtörvény irányelvei alapján továbbá lehetőség szerint rosszabb, gyengébb termőképességű termőterületet kell kivonni a művelés alól és hasznosítani a zöldmezős beruházás területeként.

Mindezenfelül a zöldmezős beruházáshoz kivont terület az igénybevétel a szükséges legkisebb mértékre korlátozódjon. A zöldmezős beruházás megvalósítása során a beruházónak bizonyos környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint régészeti követelményekkel is szembesülnie kell az engedélyezési eljárás során.

A zöldmezős beruházások többsége a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet hatálya alá esik, amelynek értelmében az ilyen jellegű beruházások környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek. Az ilyesfajta vizsgálatok során az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek megvizsgálják a beruházás:

  • a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is), valamint
  • a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre gyakorolt potenciális hatásait.

 

Mivel építési projekt korábban nem valósult meg a zöldmezős beruházás területein, így egy talajmechanikai vizsgálatot is érdemes kikérnie a beruházónak, hogy megkímélje projektjét a kellemetlen talaszerkezeti pproblémák okozta meglepetésektől.

Ezen felül érdemes a közműszolgáltatók véleményét is kikérni, hogy mik az adott terület közművesítési feltételei.

Az építési engedélyezési eljárás megindításakor a beruházónak kötelessége beszolgáltatnia az építési hatósághoz az összes tanulmánytervet, környezetvédelmi engedélyezési tervet és kiviteli tervet, amelyeknek az alábbiakat szükséges tartalmazniuk:

  • a környezeti elemek vizsgálatának eredményét az elvégzett hatástanulmányok alapján;
  • a tervezett környezetvédelmi létesítmények helyét, típusát, főbb paramétereit;
  • az építés előtt elvégzendő környezetvédelmi feladatokat;
  • az építés során betartandó környezetvédelmi intézkedéseket, indoklásukat;
  • a zöldmezős beruházás üzemeltetése során betartandó környezetvédelmi előírásokat;
  • a monitoringra vonatkozó előírásokat, javaslatokat.

 

Még a telekvásárlás és az építkezés megtervezésének kezdete előtt nélkülözhetetlen a terület régészeti érintettségére vonatkozó információl előzetes beszerzése is. Az építési engedélyben előírt régészeti örökségvédelmi feladatok éppen úgy a beruházás előkészítő fázisához tartoznak, mint a környezetvédelmi hatásvizsgálat. A beruházónak érdemes a projekt különböző fázisaiban megkeresnie az zöldmezős beruházás megvalósítására tervezett területen illetékes múzeumot és szakvéleményt kérnie tőle az adott területtel kapcsolatban.

  • az ingatlanvásárlás előtt, illetve a tervezési fázisban a beruházónak lehetősége van az illetékes múzeumtól megrendelt próbafeltárás keretében vagy más nem destruktív módszer alkalmazásával a területen található régészeti emlékek előzetes felmérésére a beruházás tervezhetőségének céljából;
  • az építési engedélyezési eljárás során az illetékes múzeum régészeti hatástanulmányt készít a hatóság előírására, amelynek célja annak áttekintése, hogy a tervezett beruházás milyen hatással van a terület ismert régészeti emlékeire;
  • az engedély birtokában, a kivitelezés előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti megfigyelést, régészeti próbafeltárást vagy megelőző feltárást írhat elő.

 

A termőterület kivonása a földhivatal engedélyéhez kötött. Továbbá az eljárás után földvédelmi járulékot kell fizetni.

A legalkalmasabb terület zöldmezős beruházásokhoz, melyekre általában a választás is esik, azok sík, tereptárgyaktól mentes, lehetőleg városhoz közeli területek.

Zöldmezős és barnamezős beruházás

A zöldmezős beruházás nem jelent mást, mint az emberi beavatkozásoktól mentes, sok esetben érintetlen – maximum korábban mezőgazdasági célokra használt – területek beépítése.

Míg a zöldmezős beruházást legtöbbször örömmel fogadják, hiszen a terület szempontjából teljesen új beruházásról van szó és még valamilyen módon „zöld” is, addig sokan nincsenek tisztában, hogy ez mit is jelent a környezetre nézve. A barnamezős beruházások azonban a feltört és már emberi kezelésbe vett területeket hasznosítják újra, így a a településel rehabilitációjában jelentős szerepet játszanak, ráadásul hosszútávon kifizetődőbbek lehetnek.

Azonban érdemes megjegyezni, hogy általánosságban az egyik nem jobb a másiknál. Mindig az adott projekt igényeinek megfelelően kell dönteni barnamezős vagy éppen zöldmezős beruházási megoldások között.

Zöldmezős beruházások előnyei

Legfőbb előnye a barnamezős beruházásokkal szemben, hogy azokkal ellentétben a zöldmezős beruházások telep alaprajzai, elrendezései szabadon alakíthatóak, mivel sem elrendezési, sem funkcionális, sem pedig építési megoldási megkötöttségek nem állnak fenn ilyen jellegű beruházások esetén. Ennélfogva a a projekt megtervezése és kivitelezése rugalmasabbnak mondható – a megkötések hiányában -, mint barnamezős beruházások esetén. Zöldmezős beruházások esetében legtöbbször az adott területen nicnsenek kialakított épületek és felépítémények, amelyek lebontása költséges lehet.

A zöldmezős beruházások során használt területek általában nagyvárosokban nem lelhetőek fel. Nagyvárosok vonzáskörzeteiben, illetve külvárosokban hasznosítanak legtöbbször ilyen területeket haszonló projektekhez. Ez azonban lehetőséget nyújt a beruházóknak az adott terület vagy régió teljes vagy részleges infrastruktúrájának kialakítására és gazdasági fejlődésének megalapozásához is. Ennek következtében a régió üzleti aktivitása fokozódik, amely bevonz más vállalatokat is.

Zöldmezős beruházások hátrányai

A zöldmezős beruházások egyik legnagyobb hátránya, hogy a korábban zöld területek megrongálódnak, és a város és urbanizáció téhódítása megy végbe a területen.

Hátrányai közé sorolandó az is, hogy az adott területen nincsen kialakítva ipari infrastruktúra, a közművek kiépítése szükséges, valamint mindezek mellett azok kiépítési során meg kell felelni a környezetvédelmi előírásoknak. Mindezek kialakítása a kötelező érvényű előírásokat szem előtt tartva meglehetősen költséges lehet, azonban pozitívumai is lehetnek, amennyiben az adott beruházó és az adott projekt sajátos igényekkel rendelkezik.

A projekt befejezési ideje is számottevően hosszabbra nyúlhat, mint a barnamezős beruházások esetén. Ennek oka a hosszabb engedélyezési folyamat, az infrastruktúra megépítése stb.

Zöldmezős beruházások Magyarországon

Zöldmezős beruházásokra Magyarországon számos példa mutatkozik. A régi iparosok valószínűsíthetően azokat a területeket vásárolták meg új beruházásaikhoz, amelyek olcsók és mezőgazdaságilag a legterméketlenebbek voltak, továbbá más szempontokból is megfeleltek projektjeik és beruházásai céljainak és követelményeinek. Ennek a folyamatnak az eredménye lett a mai Óbudai Hajógyár telepítése is a Margit sziget fölött. Hasonlóképpen a gázgyár telepének megválasztása is zöldmezős beruházás volt, amely a Mocsáros és az Arany-patak dunai torkolata mellé települt. A város szélén helyezkedett el, azonban területe nem csábított senkit sem művelésre, sem pedig építkezésre. Az évszázad első évtizedében ugyanígy épült a balatonfűzfői Nitrokémia is, szintén zöld mezőre.

Érdemes szem előtt tartani azonban, hogy nem minden esetben a zöldmezős beruházás az optimális megoldás. Sok esetben indokoltabb barnamezős beruházásban gondolkodnia a befektetőnek, mivel infrastruktúrális, funkcionális szempontok alapján előfordulhat, hogy rozsdaövezetek felhasználása az ideális választás.

Vágjon bele ingyenesen